HANGT�RV�NYEK:

i=n�ha i-nek, n�ha '�j' nak ejtik.
e=i-nek �s e-nek is ejtik pl.: egg(toj�s) itt e-nek, de pl.: az each sz�ban i-nek (each-minden egyes)
g= g-nek �s dzs-nek is ejtik, lsd. gentleman[dzs](�riember), vagy gorgeous[g](mes�s)
th=el�g komlik�lt hang, �s ah�ny angol t�jsz�l�s, �s nyelv-vari�ci� van, annyif�lek�ppen ejtik. Legt�bbem m�gis ilyen furcsa kis t �s f hangkever�ket ejtenek, �s ez az elfogadott az egyetemes nyelvben. Vannak olyan verzi�k is, hogy csak t bet�t, van akik m�r sz� szerint sziszegnek, de ez nem az�rt van, mert nem tudnak besz�lni, hanem mert azon a ter�leten, ahol �lnek, ez volt az elfogadott. Az USA k�z�p �s k�z�pnyugati r�sz�n el�gg� 'sz' bet�snek hangzik ez, m�shol (Pl.: Kalifornia) a rendes t �s f kever�ket haszn�lj�k)
Vannak esetek, amikor pedig egy z�ng�s d bet�nek hangzik. (lsd. mutat� n�vm�sok)
-ight= Pl.: light, night, sight, fight, right ---> mivel ott van az i bet�, ez�rt '�j"-nak ejt�k, a g �s a h kiesik, �s a t-t m�g ejtj�k a v�g�n. �gy lesz ezekb�l a szavaakb�l: "l�jt, n�jt, sz�jt, f�jt, r�jt". Persze itt is vannak k�l�nb�z� m�dosulatok ter�letenk�nt.
s= minden esetben 'sz' KIV�VE, ha egy h bet� bet�rsul, pl.: this-'disz', de a crush-'kras' m�r s-nek ejtj�k. Az oroszr�l angolra �t�rt szavakban lehet nagyon sok ilyet l�tni, pl.: Sasha, ami ugye Sz�sa, azaz саша.
c=�ltal�ban k-nak ejtik, de h-val m�dosulva lehet cs-bet� is, pl.: chart[csart]. Kiv�tel: chemical= itt n�ma c van. Ha a sz� v�g�n, c �s e van, �s az e n�ma e, akkor s-nek ejttj�k.
y= van, amikor 'j', van, amikor 'i'. Nevekben �ltal�ban i, egy�b szavakban 'j'. Nem t�rv�ny, de megfigyel�s alapj�n: m�ssalhangz� ut�n i, mag�nhangz� ut�n j.
oo= �, �, vagy �.
�= boost, wood, wool, to woo,
�=door
�=blood, flood